"zöld" oldal

Gyógynövények 

Ezúttal főként nyáron, a környékünkön is meglelhető növények közül válogattam:

Fekete bodza, vagy festőbodza (Sambucus nigra)


Valaha felhasználták e növény minden részét a gyökerétől a kérgén át a leveléig. E hasznosítások többségét mára elfeledtük, ma leginkább csak táplálkozási és gyógyászati szerepe ismert.
Fiatal hajtásai a vastag, szivacsos bélszövet miatt törékenyek. Ahogy az ágak idősödnek, a belső bélüreg nem tágul, és azt hosszú, rugalmas és szilárd rostokból álló, egyenes szálfutású farész veszi körül. Ez az oka annak, hogy a legkiválóbb, szilárd és tartós, kellemes tapintású ásó- és lapátnyeleket a több éves, egyenes bodzahajtásokból készítették. Hasonló okokból nagyon régóta fúvós hangszereket: furulyát, tilinkót, kavalt is készítenek a bodza ágaiból. A régi kovácsműhelyekben a bélszövetétől megszabadított bodzahajtást használták fújtató készítéséhez (a kivett bél pedig kiváló gyújtós volt). A halászok általában bodzából készítették a hálóvarró tűt.
A népi gyógyászatban a bodza volt „a szegényember patikája”: ennek főzetével kezelték a székrekedést, a szemgyulladást, a gümőkórt (TBC), de használták vértisztítónak, fájdalomcsillapítónak, hánytatónak, vizelethajtónak, köptetőnek, hámosítónak is. Mindehhez kellő elővigyázat kellett, mert a virágok és a terméshús kivételével a növény minden része mérgező.
A szintetikus festékek feltalálása előtt fontos festőnövény is volt: a bogyóból különböző adalékanyagokkal barna, kék, ibolya, bíbor és fakókék, a levelekből pedig zöld festékanyagot készítettek.
Erős szagú levét a legyek, egerek távol tartására permetezték.
A bogyókból készített bodzabor (gyümölcsborféleség) egyes vidékeken hagyományos szíverősítő. Helyenként pálinkát is főznek belőle – mivel ez a művelet igen munkaigényes, a bodzapálinka ritka és nagyon drága.
Virágait cukorral, citrommal és vízzel erjesztve finom, szénsavas üdítő italt kapunk, de a frissen szedett virágokat palacsintatésztába mártva ki is süthetjük, illetve szörpöt is készíthetünk belőle. Bogyóit szederrel vagy almával vegyítve lekvárt főzhetünk. Levest is készítenek belőle.
Fontos! A zöld részeket, így a virág kocsányát is el kell távolítani, mert mérgezőek!
Levelét az érés gyorsítására komposzthalmokba keverik.
Rovarűző hatását ma a biokertészetekben hasznosítják.

A szárított virágaiból főzött teát meghűléses betegségek gyógyítására használják, mivel kiváló lázcsillapító, izzasztó és köhögéscsillapító.

Mezei katáng vagy vad cikória (Cichorium intybus)



Kiváló máj- és veseméregtelenítő hatása miatt a mezei katángot főként a máj és a vese működési zavarainak kezelésére ajánlják. Elősegíti az epekiválasztást és hatékony bizonyos emésztési zavarok ('felfúvódás, böfögés, bélrenyheség, bélgázképződés') tüneteinek kezelésében. Kiegészítő kezelésként a köszvény és különböző bőrbetegségek esetén alkalmazzák. A mezei katángnak még tartós kezelés esetén sincs mérgező hatása.


Keszegsaláta (Lactuca serriola)


Jól tűri a szárazságot és a forróságot: ha a növény nincs árnyékban, a levéllemez észak-déli irányba áll be (tropizmus) – így a déli napfény a levelek élét éri, hogy kisebb legyen a párolgási veszteség, a délelőtti és a délutáni gyengébb megvilágítást pedig jobban ki tudja használni. Apró, halványsárga hímnős virágai július-szeptember között nyílnak, többségében a növény felső részén, terjedelmes bugában, a fészekpikkelyek hegye fekete. A növény sérülésekor kifolyó biológiailag aktív, fehér tejnedvnek gyógyhatást tulajdonítanak. Friss levelei, virágai salátaként fogyaszthatók, ám az idősebb növény levelei keserűek, enyhén mérgezők.

Vadmurok (Daucus carota)


A kerti sárgarépa elődje, így ugyanúgy a gyökér fogyasztható, de! Senkinek nem ajánlom, mivel nagyon könnyű összekeverni a foltos bürökkel (ebből a növnyből készítették az ókortól kezdve a méregpoharat). Kb. hasonló a helyzet, mint az erdei csiperke és a gyilkos galóca esetében és a "csere" eredményei is hasonlók lennének. Az ötödik Dr. House évad egyik epizódja egy ilyen cseréről szól, de ott - és még sok más magyar szakirodalomban is - a vadmurokot vadrépának fordították.
Népgyógyászati felhasználás tekintetében megegyezik a sárgarépával, tehát elsősorban táplálék-, mintsem gyógynövény. A teljes növény enyhe vizelethajtó és stimuláns, a magok szélhajtó tulajdonságúak és az ókorban fogamzásgátlóként használták. A levelei olyan anyagot tartalmaznak, ami napfény hatására kiütéseket okoz a bőrön. Jelenleg a mezőgazdaságban "hasznos gyomként" használják, a termény mellé kísérőnövényként ültetve, illetve egyes alternatív gyógyászok próbálkoznak a levelek és a szár kivonatainak felhasználásával rákos fekélyek gyógyításában.


Parlagi ligetszépe (Oenothera biennis)


Hatóanyagai révén javítja a koszorúér keringését és segíti a bőr megújulási folyamatát. Enyhíti a menstruációs panaszokat. Szerepet játszik a vér koleszterinszintjének csökkentésében. A kozmetikaipar a száraz, gyulladt bőr ápolására alkalmazható szereket készít belőle. Gamma-linolénsav tartalma miatt a neurodermatitisz (krónikus, erős viszketéssel járó bőrbetegség) kiegészítő kezelésére használják. Magjából olajat sajtolnak. Gyógynövényboltokban beszerezhető a ligetszépe kapszula. Mellékhatása nem ismert..


Vasfű (Verbena officinalis)


Virágos hajtását már az ókorban gyógynövényként ismerték, a középkorban pedig fűszernövényként és saláták készítésére is felhasználták. Szárított majd porrá tört gyökerével savanyúságot lehetett tartósítani, friss, fiatal hajtásaiból pedig ízletes saláta készíthető. A vasfűből készült kivonatokat belsőleg idegi kimerültségben, légutak hurutos állapotaiban, fájdalmas, rendszertelen és fejfájással kísért menstruáció esetén, továbbá sárgaság, epehólyag-gyulladás és epekőbántalom esetén javasolják. A vasfűből készült főzeteket, kivonatokat bőrfertőzések, sebek, aranyér, valamint zúzódások okozta fájdalmak enyhítésére használják. Remek gyulladáscsökkentő izületi gyulladások és bőrgyulladás esetén, jól csillapítja a fájdalmat migrén, fogfájás, izületi gyulladás fennállásakor, nyugtató hatással is rendelkezik, ezért használják idegkimerültség, elesettség esetén, de kifejti hatását gyomor- epe- és májbántalmak ellen is. A vasfű a gennyes sebek, körömágygyulladás kiváló ellenszere, de a magas vérnyomás ellen, és sópótló fűszerként is hatásos.
Háziasszonyok használhatják levesek, köretek, káposztából vagy tökből készült ételek és saláták ízesítőjeként is. A savanyúságoknak kellemes aromát ad, a szárított majd elporított gyökerével fűszerezett savanyú uborka kemény marad. Különösen alkalmas a sószegény diétás ételek fűszerezésére. Friss, fiatal hajtásaiból ízletes salátát lehet készíteni. Ajánlott napi adag:4-6 gramm, valamint az azzal egyenértékű kivonat ajánlatos. Figyelmeztetés: Mivel méhtonizáló és szülést elősegítő hatással rendelkezik, alkalmazása a várandósság ideje alatt nem javasolt. A vasfű túladagolása idegbénulást okozhat.

Vad pasztinák


Sajnos csak a pasztinákról találtam leírást. A nekem leginkább tetszőt ide illesztettem:



Fehérmályva (Althaea officinalis)


A gyógyászatban leveleit, virágait és gyökerét használják. Az expektoráns, diuretikus és emolliens tulajdonságú leveleket nyáron gyűjtik. Főzetüket húgycsőgyulladás (urethritis) és vesekövek kezelésére használják. A késő ősszel gyűjtött gyökér bélbevonó (demulcens), vízhajtó (diuretikus), (emolliens) és sebgyógyító hatású. Főzetét általában emésztési és bőrproblémákra használják, főként a száj gyulladásai, gyomorhurut (gastritis), gyomorfekély, bélhurut, bélgyulladás (enteritis) és a vastagbél krónikus gyulladásos betegsége (colitis) kezelésére. Növeli a tejelválasztást és nyugtatja a hörgőket (bronchus)okat.

Magas aranyvessző (Solidago gigantea)


A közönséges aranyvessző ismert gyógynövény, de tömegesen nyíló, élénksárga virágai miatt főleg dísznövénynek termesztik. Fitoterápiai célokra gyűjtik a vadon termő kanadai aranyvessző és magas aranyvessző virágos hajtásait (Solidaginis herba) is.A modern fitoterápiában főleg a húgyúti megbetegedések kezelésére használják. Megfelelő orvosi vizsgálat után, ha már tudjuk, mekkora a vesekő, orvosi felügyelet mellett jól alkalmazható a vízlökés-terápiában, amikor 1,5–2 l (csak aranyvesszőfűből vagy más gyógynövényekkel együtt készített) gyógyteát kell gyorsan meginni, és utána a kisebb (körülbelül lencseméretig) kövek jó eséllyel kiürülnek. Ha a vesehomokra és -kőre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kőképződés veszélyét.


Lósóska (Rumex ?)


A népi gyógyászatban a leveleket bőrbántalmak elleni borogatásként használták, bélhurut esetén pedig a lósóska terméséből készült teáját itták, a növény gyökerét pedig az állatgyógyászatban alkalmazzák. Manapság is alkalmazható a termésből készült főzet: fél liter vízben főzzünk meg egy teatojásnyi magot, világos sárga teát készítsünk, majd langyosra hűtve igyuk a hasmenés ideje alatt. Naponta azonban 3-4 bögrénél ne fogyasszunk többet belőle.


Szöszös ökörfarkkóró (Verbascum phlomoides)


Köhögés, torokfájás, aranyér, hasmenés. Teáját bélhurut és légcsőhurut ellen, izzasztó és vizelethajtó hatása miatt fogyasztják. Összehúzó hatása révén a hasmenés ellen is alkalmazható. Olajos kivonatával fagyási sérüléseket, bőrbajokat kezelnek. Az aranyér kezeléséhez erős, lehűtött forrázata borogatásként javallt.


Galagonya (Crataegus)

A galagonya hatóanyagai csökkentik a vérnyomást (ha nem is közvetlenül) és a vér koleszterinszintjét, megakadályozzák, hogy koleszterin rakódjon az érfalra, s ritkítják a szívtáji szorító fájdalommal járó (angina pektoriszos) rohamokat is. Jótét hatásuk annak tulajdonítható, hogy a szívkoszorúerek tágításával javítják a szívizomzat vérellátását, elősegítik azokat az anyagcsere-folyamatokat, amelyeknek következtében nő a szívösszehúzódások ereje, s az úgynevezett angiotenzin-átalakító enzim gátlásával fékezik a vérnyomás-növekedést. Az értágítás egyrészt annak tulajdonítható, hogy bizonyos flavonoidok elernyesztik a szívkoszorúerek simaizomzatát, másrészt jó néhány anyagot megakadályoznak abban, hogy a szívbeli erek simaizmát összehúzzák. Hatóanyagai infarktus után a szívizomzat vérellátását, az ér újraképződését segítik elő, a vérnyomást és pulzusszámot csökkentik, s ezzel együtt fokozzák a szervek és az izmok vérellátását. A 40 év feletti, keveset mozgó, rendszertelenül táplálkozó, dohányzó, nagy igénybevételnek, erős stresszhatásoknak kitett menedzserek szívműködési zavarainak megelőzésére is kiváló megoldás a naponta fogyasztott galagonyatea.




                       Ajánló

április 19-től, csütörtökönként, délután fél 4-től,
Kisteleken a gyerekházban
erősen gyakorlatorientált foglalkozásokat tartanak
a környezetbarát háztartás jegyében!

Mire számíthatunk?

Lesz szappanfőzés, biokozmetikumkészítés meghívott előadókkal, víz- és energiatakarékos háztartás, takarítás, mosás bolti vegyszerek nélkül, stb.
Jó lehetőség ötlet- és tapasztalatcserére, közös beszerzésre.

Holnap (április 19-én) gyógynövények!
(felismerés a gyakorlatban)

Részvételi díj nincs!

Gondolatébresztő

Egy felmérés szerint, mire eljutunk a reggelig, tucatnyi idegen anyaggal kerülünk kapcsolatba, csak a bőrünkön keresztül. A WC-deszka fertőtlenítésére használt vegyszer, a papír illata és festéke, a szappan, tusfürdő, a borotválkozáshoz használt arcszeszek illata, tartósítói, oldószerei vivő-,  és hatóanyagai csupa olyan vegyületek, amelyeket testünk, nem "ismer", szervezetünk betolakodóként éli meg, hiszen bőrünk is az immunrendszerünk része. És nem értjük, honnan a sok allergiás ember...

Lehet másképp?

Az "idegenek" nagy része könnyen távoltartható más, egyszerűbb anyagok használatával, amik ráadásul nem csak az egészségünket, hanem a pénztárcánkat is kímélik. Sok lehetőségünk van akár a háztartásunkból, akár a kertünkből, az asztalunkról, de a házi patikánkból is száműzni őket. 

Ismerkedjünk meg velük!

(forrás: Szél Szilvia: Idegenek a házunkban)

A kezdet

Tegnap a facebook-on és az iwiw-en az alábbi ajánlást tettem közzé.

"Olvasnivalót ajánlok a figyelmetekbe!
Nem véletlenül! :) "